Távlat a kezdetektől

Fujita Masatake shihan 8. danos Aikikai nagymester az 1950-es évek vége óta a tokiói Honbu dojo titkára, egyszersmind az Aikikai irányvonalának meghatározó személyisége.

A jelenleg 66 éves nagymester tizenkilenc éves korában kezdett aikidóval foglalkozni. Édesapja is aikidózott, Fujita shihan az o hatására kezdte el ennek a harcművészetnek a gyakorlását. Mivel családja régi kapcsolatban állt az Ueshiba családdal, maga is O-Sensei tanítványa volt több mint tizennyolc éven át, s mesterei közül természetesen rá emlékszik a legszívesebben, o jelentette a legtöbbet számára. Akárha nagyapja lett volna — nem egyszerűen a tetemes életkorbeli különbség miatt, hanem mert O-Sensei úgy nézett a fiatalokra, mint unokáira. Szeme mindig mosolygott, amikor velük foglalkozott. A néhai Ueshiba Kisshomaru doshu szintén a mestere volt, és hasonló szeretetteljes módon viszonyult tanítványaihoz, sok időt fordított rájuk.

Noha Fujita shihan nem volt uchi-deshi, azaz közvetlen tanítvány a Honbu dojoban, mivel ezt a címet csak akkor viselhette volna, ha együtt is lakik O-Sensei-jel, a nagytiszteletű alapító életének utolsó két évében igen közel került hozzá, már csak azért is, mert az 1950-es évek végén a Honbu titkára lett. Amellett, hogy állandóan gyakorolt, energiáinak jelentős részét kellett hivatali teendőinek ellátására fordítania. Ezt azonban szívesen tette, mert feladatait egyfajta szolgálatnak, az aikido szolgálatának tartotta. A Honbu-titkári kötelezettségek ellátása nyilvánvalóan ma sem csekélység, de abban az időben, a kezdet kezdetén, amikor az első lépéseket kellett megtenni az aikido népszerűsítéséért és a világon való elterjesztéséért, lényegesen többet kívánt. Napjainkban a Honbu már semmiféle propagandát nem folytat. Nincs rá szükség — a tokiói központot rengetegen keresik fel a világ minden részéről. Az aikido világszerte népszerű és elismert lett, amiben jelentős szerepet játszott O-Sensei áldozatkész elhivatottsága. Mondhatni, történelmi szerepet játszott; páratlan tudásának és magnetikus személyiségének köszönhetően úgy terjedt el az aikido a világnak szinte minden részén, mint valamikor a kereszténység. Ma már nemigen létezik a földkerekségen olyan ország, ahol ne ismernék az aikidót, ne lennének szép számmal követői.

A nagyfokú népszerűség és elterjedtség azonban óhatatlanul az aikido “felhígulásával”, az eredeti szellemiség elveszítésével és a technikai színvonal csökkenésével fenyeget. Fujita shihan ezért roppant fontosnak tartja, hogy minden komolyabb aikido-szervezet eleven kapcsolatban álljon az Aikikai-jal, és instruktoraik közvetlenül a Honbu japán mestereitől tanuljanak. Az aikido ugyanis csak akkor tud tisztán megmaradni, ha a legmagasabb szinten állók is folyamatosan gyakorolnak, úgy, ahogyan azt O-Sensei oktatta. Ezt képviseli az Aikikai, és tulajdonképpen ez a feladata: az aikido magját érintetlenül meghagyni, és generációról generációra továbbadni. A szellemiség megtartásában nagy szerepe van még azoknak az írásos anyagoknak is, amelyek Ueshiba Morihei tanításait őrzik.

Versenyekkel azonban nem lehet az aikido népszerűségét növelni. O-Sensei nyilvánvaló okokból nem engedte a versenyzést — mivel a békét, az erőszakmentességet hirdette, a másokkal való rivalizálás, a felülkerekedésre való törekvés gyökeresen ellentmondott volna az aikido filozófiájának. Fujita shihan meglátásában mindehhez még hozzájön az is, hogy a versenyek előbb-utóbb mindig a reklámról, a pénzről, a hatalomról kezdenek szólni, s ilyen módon ugyancsak az agresszió egy formáját képviselik.

Hasonlóképpen gondolkodik a fegyverhasználatról is, annak ellenére, hogy O-Sensei sokat gyakorolt fegyverekkel, igen nagy hangsúlyt fektetett a bokken és a jo (fakard és vívóbot) használatára. Fujita shihan szerint ez már régen volt. Az eltelt idő alatt sokat változott a helyzet, az aikido is fejlődött. Ma már a fegyverhasználat csak Nyugaton olyan népszerű, a Honbuban kevesen tanítják. Az aikido lassacskán eggyé válik a pusztakezes gyakorlással.

Fujita Masatake shihan hosszú évek óta rendszeresen — évente kétszer — megfordul hazánkban a Magyar Aikikai Aikido Szövetség, illetve annak általa kinevezett főinstruktora, Gollo Michel sensei meghívására. Edzőtáborokat tart, s egyben ellenőrzi, irányítja a Honbu fennhatósága alatt álló szövetség tevékenységét. Örömmel nyugtázza, hogy edzőtáborain egyre többen vesznek részt, s a nagyobb létszámban nem csupán az új arcok részaránya növekszik, hanem a magasabb fokozatot, 1. kyut és 1. dant elért aikidokáké is. Minthogy az aikido jövőjét Magyarországon is éppúgy, mint bárhol máshol, elsősorban az instruktorok tartják a kezükben, Fujita shihan minden segítséget igyekszik megadni ahhoz, hogy színvonalasan oktassanak és helyénvaló szellemiséget képviseljenek.