Már huzamos ideje, több mint fél éve zajlanak a rendszeres, állandó időpontban lévő dan-vizsga felkészítő edzések. Ez idő alatt számos gondolat, kérdés, probléma merült fel, melyekre a továbbiakban igyekszünk választ adni amolyan „GYIK” formában.
Mikor, hol, kivel?
A felkészítő edzések minden hónap 3. szombatján, Tatán kerülnek megrendezésre, technikai vezetőnk, Elsner László vezetésével. Ez a rendszer biztosítja az állandóságot, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget. A helyszín a legtöbb klub számára könnyen és rövid idő alatt megközelíthető, és alkalmazkodik a 21. századi modern sportkörülményekhez.
Miért?
Mint az ismeretes, az Aikido Alapítvány tagja a United Hungarian Aikikai Aikido Association nevű szervezetnek, mely tavaly megkapta az Aikikai dan-fokozatokra való vizsgáztatás jogát. Ennek megfelelően időszerűnek és szükségesnek gondoltuk egy olyan szeminárium-sorozat elindítását, mely célzottan a vizsgákra és az ott felmerülő elvárásokra fókuszál. A cél egy olyan minőségbiztosítási rendszer felállítása, mely alkalmas megfelelő színvonalon továbbvinni az Aikikai aikidóját. Emellett szeretnénk lehetőséget adni a két vizsga között történő munkával eltöltött napok számának és a gyakorlás minőségének növelésére.
Kinek?
A szemináriumok a magasabb fokozatok (második, első kyu illetve dan) vizsgáinak anyagát illetve az azokon elvárt szintet célozzák meg mind technikailag, mind intenzitásban. Aki sikeresen teljesítette a 3. kyu-s vizsgát, annak mindenféleképpen ajánlott.
Kötelező?
Mint ahogy az életben semmi, így ez sem kötelező. Aikido-t gyakorolni sem kötelező. Vizsgázni sem. Azonban annak, aki magasabb fokozatokra vágyik, mindenképpen érdemes fontolóra venni a következőket:
Az aikido budo, és mint ilyen, nem könnyű út. Áldozatokkal, erőfeszítéssel jár, melyet a gyakorló személy önként, örömmel vállal, hogy fejlessze saját magát. Példaként mindjárt O’Sensei-t állíthatjuk elsőként, aki nem kímélte magát, és most mindannyian, akik az Ő művészetét próbáljuk gyakorolni, élvezhetjük annak hatásait. De sorolhatnánk itt rengeteg japán, európai és nem utolsó sorban magyar mestert is. A mai fogyasztói társadalomban és felgyorsult világban minden azonnal kell, lehetőleg erőfeszítés és munka nélkül. Ez utóbbi két szó talán baljósan csenghet egyeseknek. Ők helyettesítsék azokat az örömteli tanulás és fejlődés szavakkal. Szeretnénk, ha a tanulók nem megszereznék, hanem kiérdemelnék a fokozatukat. Ahhoz viszont nem asszisztálunk, hogy a fent említett mesterek áldozatát lealacsonyítsuk, az aikido-ból pedig egy papírautomatát csináljunk, hogy utána a legyártott diploma gyűjtés keretein belül befektetés nélkül ott virítson a falon vagy a doboz alján két féléves OKJ-s között. Ennyivel tartozunk az Ueshiba családnak.
Ezen kívül nem tartjuk rossz dolognak, hogy az Alapítvány klubjai bizonyos időközönként együtt gyakorolnak egy 6. danos tanár vezetésével. Hiszen az egyik elsődleges cél egy erős, egészséges, egymást támogató közösség létrehozása, mely talán nem is olyan idegen az aikido szellemiségétől.
