2007. november, Fujita Masatake shihan edzőtábora – Budapest

img_031

kép 31 / 52

November 23-25-én Fujita sensei Budapesten tartotta szokásos őszi magyarországi edzőtáborát. A tábor különlegességét – a Sensei tanítása mellett – a vele való közvetlen beszélgetés jelentette, melyre a szombat esti edzésen került sor. A résztvevők feltehették aikidóval kapcsolatos kérdéseiket a nagymesternek, aki a rá jellemző készséggel, intelligenciával, jó humorral válaszolt is ezekre.

A sok kérdés között elhangzott a kagami biraki fogalma is, amiről eddig nekünk csak sejtéseink, hallomásból összeszedett információink voltak. Sensei erről is beszélt.

A kagami biraki egy eseményt, összejövetelt jelöl, ami régi szamuráj hagyományon alapul. Januárban, az év első edzésén összeülnek a Doshu és a nagymesterek. Ez alkalomból egy (o)mochi (?) nevû édes, rizsből készült süteményt fogyasztanak. Itt születik döntés a negyedik dan feletti fokozatokról. Negyedik dan után tudniillik már nem vizsgáznak, hanem adományozzák a fokozatot, még pedig aszerint, hogy az illető mit tett az aikidóért, illetve milyen szerepet játszott az aikido közéletében és annak terjesztésében. Tehát aki „elmúlt” ötödik danos, és még nem hallott erről az eseményről, ott vagy baj van a hitelességgel (Aikikai danról beszélünk!), vagy csak nem olvasott bele a yudansha könyvébe.

Másik sarkalatos pontja volt a beszélgetésnek a Fujita sensei által tanított technikák. Ezeket magától O’Senseitől tanulta, s nem győzi sulykolni belénk táborról- táborra. Az aikido alapjairól van szó, melyek nélkül nem lehet építkezni. Minden technikának ez a kulcsa. A legmegdöbbentőbb, hogy megtudtuk: ezeket jelenleg Japánban sem nagyon ismerik. Így ezek után nem kell különösen ecsetelni, miért van óriási szerencsénk, hogy Fujita sensei a mi mesterünk.

Nem utolsósorban ki kell emelni a Sensei igazi emberi mivoltát, aki aszerint él, amit tanít. Sok hely van ugyanis, ahol az úgynevezett „halandókat” nem is engedik a nagymester közelébe. Örülünk, hogy Fujita senseit mesterünknek vallhatjuk.