Aikido Magyarországon

Ahogy a harcművészetek a világon elterjedtek, ahhoz hasonló a hazai elterjedésük is. Hazánkba is több csatornán keresztül jutottak el és több úton fejlődtek és fejlődnek napjainkban is.
Az aikido is két szálon, egymástól függetlenül indult fejlődésnek Magyarországon, a teljes pontosság kedvéért Budapesten és környékén. Az 1960-as évek végére a magyar cselgáncs (dzsúdó – az akkori egyetlen hivatalosan elismert keleti harcművészet) kiemelkedő eredményeket ért el. Kiváló képviselőik, Gyebnár Ferenc, Galla Ferenc komoly szaktudást tudhattak magukénak, könyveket is publikáltak. Fejlődésük érdekében más harcművészetekkel is megismerkedtek, és tanulmányozták a dzsúdót körülvevő japán hagyományrendszert. Közreműködésük eredményeképpen kerültek könyvek a karatéról, a kungfuról, az aikidóról hazánkba.
Az 1970-es években a karatéhoz hasonlóan az első aikidóval foglalkozó klub is cselgáncsosok irányításával jött létre. A dzsudzsicuval együtt próbálták az aikidot meghonosítani. De mester felügyelete nélkül, könyvből nem lehet, illetve nagyon nehéz aikidót tanulni. E vonal képviselői közül Várszegi Rudolfot és Bodnár Gyulát lehet megemlíteni.
A másik szál 1976-ban Budapesten, a Sütő utcai Önvédelmi Klub, ahol szintén oktattak és tanultak aikido technikai elemeket. Kollár László, aki ebben a klubban önvédelmizett, Pécelen nyitott önvédelmi klubot. Elsner László, jelenleg 6. danos aikido mester itt találkozott először aikido technikákkal.
1981-ben Magyarországra érkezett a kongói születésű Gollo Michel, hogy tanulmányait a Zalka Máté Katonai Főiskolán folytassa. Aikidóban 1. kyu fokozattal rendelkezett, japán mesterektől tanult. Véletlen folytán Elsner László és Gollo Michel egy önvédelmi bemutatón találkoztak a főiskolán. 1981. januárjában egy 6 fős csoporttal kezdték az aikido edzéseket az ifjúsági klub linóleumán. A változóan mostoha körülmények sem tudták megtörni a lelkes mag lendületét. (Edzettek járólapon, tornateremben birkózó szőnyegen, udvaron aszfalton). Gollo Michel Kossuth Lajos Katonai Főiskolára történő távozása után az edzések vezetését Elsner László vette át, aki befejezve tanulmányait Tatára került. 1983-ban Tardosbányán, majd 1984-ben a tatai Katonai Kollégiumban nyitott aikido klubot.
Közben megtörtént a kapcsolatfelvétel a két szálon indult csoportok között. 1984-ben Tatán, a Fenyves Grillben Gollo Michel vezetésével aikido bemutatót tartottak, melyen még szerepelt Várszegi Rudolf, Horváth József, Zabó Ákos és Elsner László. Az itt folytatott beszélgetések során merült fel egy önálló szövetség létrehozásának a gondolata. 1985-ben alakult meg a Magyar Aikido Szövetség. Elnöke Várszegi Rudolf lett, a vezetőség tagja még Bodnár Gyula és Horváth József. Még ebben az évben megtörtént az első külföldi kapcsolatfelvétel. Az Osztrák Aikido Szövetség megbízásából Karin Strobl és Günter Steger 2. danos mesterek karolták fel a magyar aikido technikai színvonalának nemzetközi szintre történő felzárkóztatását. Előkészítették a Párizsban élő japán Tamura Nobuyoshi 8. danos mester vonalához való felzárkóztatást. Ez év végén jutottak ki először a magyar aikidókák nemzetközi találkozóra. A bécsi Matsumu Budo Center avatásán vettek részt. Az edzéseket Tamura sensei vezette. Az osztrák TV riportot is készített a magyarokkal. Innen kezdve már felgyorsultak az események.

1986. – Az első nemzetközi, egyhetes edzőtábor Magyarországon, Tatán, a Dobi István szakmunkásképző Intézet tornatermében. Az edzéseket Karin Strobl és Günter Steger vezeti. A hét végére megérkezett Tamura sensei tanítványa, Junichi Yoshida, 4. danos mester. Felügyeletével megtörtént az első magyarországi danvizsga. A vizsgák színvonala gyengére sikerült, de úgynevezett sportdiplomáciai szempontok miatt Várszegi Rudolf, Bodnár Gyula és Horváth József 1. dan fokozatot kapott.

1987. – A Budapesti Építők Sportcsarnokában tartott egyhetes nemzetközi edzőtábort Michel Narey, 5. danos angol mester vezette. A színvonal emelkedésére jellemző, hogy a tábor végét záró danvizsga 1 óra 15 perces volt és Yunichi sensei a 10 vizsgázó közül négynek adományozott 1. dan fokozatot (Botka Péter, Katona József, Gollob Szabolcs, Elsner László). Ebben az évben még Giorgio Veneri olasz és Jean Dedobbeleer belga mesterek jártak hazánkban.

1988. február – Tamura sensei először járt Magyarországon. Azóta is minden és februárjában megtiszteli hazánkat látogatásával.
1990. – Christian Tissier 5. danos francia mester a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vezetett egy hétvégi kurzust.
1991. március – Heiz Patt 4. danos német mester Budapesten a Klapka utcában tartott edzést. Júliusban Keszthelyen egy hétig Tamura sensei és Michel Narey sensei vezetésével 500 résztvevővel európai szintű nemzetközi edzőtábor volt. Jelentőségét növeli az  a tény, hogy Tamura sensei még soha nem vezetett egyhetes tábort eddig Európában. Még ebben az évben sajnálatra méltó események indultak el. Személyi és vezetésbeli ellentétek miatt szakadás történt a szövetségben. A tagságukat meg nem újító aikidókák Gollo Michel és Kozsuharov Ognjan vezetésével megalapították a Magyar Aikido és Aikibudo Szövetséget.

Ismét két szálon futnak tovább az események. A két szövetség egymás mellett, párhuzamosan működik tovább. Ezen események ellenére egyre több külföldi mester látogat hozzánk a két szövetség szervezésében.

1992. december – Újabb fontos esemény, hogy Fujita Masatake 8. danos mester egyenesen Tokióból, a Hombu dojoból látogatott el Magyarországra a MAASZ szervezésében. Ő a Hombu külügyi titkára. A magyar aikido az európai színvonalhoz felzárkózott és egyenrangú tagjává vált.

1993-ban a Magyar Aikido és Aikibudo Szövetség átalakult, és Magyar Aikido Kultúra Szövetség néven működik tovább. Februárban Tamura sensei, márciusban pedig Yokota Yoshiaki, 6. danos mester Budapesten, decemberben Fujita sensei Tatán vezettek hétvégi kurzust.

1994-1996. között minden évben rendszeresen hazánkban látogatott Fujita sensei, Tamura sensei, Yokota sensei, akikhez 1996. márciusában a Svájcban élő Ikeda Masatome, 7. danos mester is csatlakozott.

1995. szeptemberében a Magyar Aikido Kultúra Szövetség közgyűlésén Kozsuharov Ognjant választották meg elnöknek Gollo Michel ellenében, aki ezen események hatására követőivel elhagyta  a termet. A határozatképtelenné vált közgyűlés a jegyzőkönyvet módosítva folytatta munkáját. Ez az esemény is személyi ellentétekre, valamint a tisztázatlan gazdasági ügyekre vezethető vissza.

Az egy évig tartó kölcsönös vádaskodás, egymást a szövetségből kizáró határozatok után, 1996-ban Gollo Michel már a harmadik szövetséget hívja életre Magyar Aikido Alapítvány néven.

1997. – Öt aikido szervezet volt egyszerre Magyarországon: A Magyar Aikido Szövetség, a  Magyar Aikidosok Szövetsége, a Kobayashi Dojok Szövetsége, valamint a Komárom-Esztergom Megyei székhelyű  Aikido Alapítvány ( az Aikido Alapítvány 1993 óta sikeresen működik Elsner László 6. danos mester vezetésével, aki nagy szerepet vállalt, és vállal ma is az aikido magyarországi és szlovákiai terjesztésében).

Napjainkban nehéz nyomon követni a szövetségek, klubok alakulását. Sajnos a széthúzás továbbra is folytatódik.

Aikido Alapítvány Főmenü